ANYA NAPLÓJÁBÓL

MESE UTÁN

Pilláján hintáz az álom,

éjszakában úszik a lányom.

Két karja csöppnyi evező,

tíz ujja széttárt legyező.

Szemhéja mögött kristályvilág.

Nevén szólítja most egy virág.

Birodalmában a csodák

nőnek, akár a földből a fák.

Szél, te ne zúgj, motor ne berregj,

álomországba indult egy gyermek.

Vedd meleg karodba, éjszaka,

el ne tévedjen egymaga!