EGY KAMASZ NAPLÓJÁBÓL

ANYA

Anya olykor sírva fakad egy filmen,

egy könyvön,

egy versen,

egy dalon,

egy semmiségen.

Miért érzem úgy,

hogy a saját életét siratja?

***

TALÁNY

Anya hol barátnő,

hol meg kapitány.

Nem tudok kiigazodni rajta.

***

ANYA

Anya szomorú.

Ilyenkor nem szólal meg,

mintha lebeszélte volna

az egyenlegét,

és most várja,

hogy feltöltsék.

***

PÁRBESZÉD

„Anyu,

emlékszel még

milyen voltál hetedikes korodban?

Te minden lányt

bírtál az osztályban?”

„Jaj, dehogy!

Krisztát kifejezetten utáltam.”

„Miért, milyen volt?”

„Tökéletes.

Karcsú.

Csinos.

Szép, sőt gyönyörű

és okos.

A legutolsó divat szerint öltözködött.

Én meg a nővéremtől örökölt

ruhákban jártam,

és ronda voltam.”

„Az kizárt dolog, anya!

Te nem lehettél ronda!

Mindenki azt mondja,

tökre úgy nézek ki,

mint te,

és én szép vagyok!”

***

FÉL HATTÓL

Fél hattól ne zavard anyát,

a mobilját kikapcsolja,

leveszi a kaputelefont.

Nézi a sorozatot,

az ötödik évadból

a százhatvanharmadik folytatást

teljes figyelemmel.

Ilyenkor

aláírja az ellenőrződben a beírást

és az egyeseket

úgy, hogy közben

le sem veszi a szemét

a képernyőről.