2014. január 31., péntek

Folytatásom

Eleven seb a testem
nélküled,
mint a kettéhasadt fáké.
Egy gondolat kettészakadt fele vagyunk,
az idő előtti és időn túli
bolyongás elveszett, alaktalan,
kettévált tudata.
Szó voltunk hang nélkül,
vagy hang, amelynek nincs szava.

Fogd meg a kezemet,
tenyeredbe futnak az enyémből
az erek.


(Megjelent a Három hangon c. kötetben 1986-ban)

4 megjegyzés:

  1. Nagyon szép vers az összetartozásról, nagyon tetszik.

    VálaszTörlés
  2. Egyszer láttam az utolsó három sort egy esküvői meghívón idézetként, lehetséges ez? /Már akkor megfogott./

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, lehetséges :). Én két olyan kedves párról tudok, akik mottóként idézték a záró versszakot az esküvői meghívójukon. Ennek több évtizede, és máig boldog házasságban élnek...

      Törlés