Hármas vagyok történelemből 

Kár, hogy a krónikákban meg a könyvekben

csak a királyok, hadvezérek

és politikusok tetteit jegyezték föl.

Azt nem, mit csinált

az én déd-, ük- és szépapám

és így tovább hátra az időben.

Sajnos, mi visszafelé sem voltunk híresek.

Sehol egy Tóth nevű uralkodó vagy vezér.

Amikor a márciusi forradalmat tanultuk,

elgondoltam,

hogy a szépnagymamám is ott állt

a Nemzeti Múzeum előtt a téren

egy esernyő alatt

- mért ne lehetett volna így?

Talán éppen tojást vitt föl

a piacra eladni,

és megállt a tömegben,

mert meghallotta,

hogy egy fiatal férfi a lépcsőkön

beszélni kezd.

Talán a szépnagymamám meg is feledkezett arról,

hogy a József-napi vásárra indult

és együtt mondta a tömeggel:

"Esküszünk,

esküszünk,

hogy rabok tovább nem leszünk!"

Ilyenkor úgy érzem,

közöm van a történelemhez.

(Megjelent a Kincskereső folyóiratban, valamint a Csókolom, jól megnőttem c. kamaszverskötetemben 1997-ben.)